Történeti adatok

    Az egyesület alapítására egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre hisz szinte csodaként, megmaradt az eredeti alapító okirat. Alapítás éve 1927. Abban az időben sorra alakultak a vidéki egyesületek. Budapesten, illetve a peremkerületekben (falvak voltak még akkor) már több működött. Vidéki galambász centrumokból egyesek ott, ezekben a csoportokban voltak tagok. Ahogy nőtt a népszerűsége a kisállattenyésztésnek, úgy alakultak sorra a vidéki egyesületek, vagy a helyi csoportok létszáma gyarapodott.

Jászberényben az elnökök:

·         vitéz Oláh János, (1927-…) a háborúban megsebesült, majd vitézi rangot szerzett földbirtokos, borkereskedő, római galambtenyésztő. Meddig arról sajnos nincs írásos feljegyzés.

·         Pál János egyházfi, (…-1974) strasszer galambtenyésztő a következő elnök, abból tudjuk, ő volt az országos szövetség 1958. évi nagy szétválásakor az egyesület elnöke. Szétváláskor jött létre a két szövetség, Magyar Postagalamb Sport Szövetség valamint a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetség.

·         Sebesi József kereskedő, (1974-1976), díszbaromfi-tenyésztő

·         Benke János asztalosmester, (1976-1978) strasszer galambtenyésztő, jelenleg is aktív tenyésztőnk, az egyesület örökös tagja.

·         Gulyás Imre esztergályos, (1978-1981) mondain galambtenyésztő

·         Benke János asztalosmester, (1981-1986) strasszer galambtenyésztő

·         Bús Béla esztergályos, (1986-2005) díszmadár tenyésztő.

·         Szabó Béla üveges és képkeretező mester, (2005-2008) bácskai hosszúcsőrű galamb és díszbaromfi-tenyésztő.

·         Bajor István nyugalmazott cégvezető (2008-…) indus galamb és díszbaromfi-tenyésztő.

Egyesület alakulásakor kitűzött célokat a mai vezetés is hűen ápolja. Nevezetesen a tenyésztők, a tenyésztés támogatása a fő cél. Cél elérésére, kiállításokat, szakmai rendezvényeket, továbbképzéseket, tanulmányutakat szervez. Tenyészállat beszerzés vérfrissítés céljából. Kapcsolatokat ápol hazai és külföldi tenyésztőkkel, tenyésztői csoportokkal, egyesületekkel.

     Vitéz Oláh János és Pál János vezetősége alatt működő egyesület legfőbb érdeme az alapítás. A háborús idő és a zivataros szétválás alatt is megőrizték, fenntartották, sőt fejlesztették a közösséget.

     Benke János elnöksége alatt jött létre a díszmadár szakosztály, valamint a többé-kevésbé vegetálási időszak utáni első kiállítás. Ezt követően szinte minden esztendőre esik szakmai kiállítás.

     Bús Béla az iratanyag rendezésében és a tagnyilvántartás terén alkotott kiemelkedőt. Ebben az időszakban volt az egyesület taglétszáma a legmagasabb 70 taggal. Ekkor léptek be vajdasági és elszármazott jász, németországi tenyésztők. Sajnos ekkor semmisült meg az egyesület tagjainak fáradtságos munkájával létrehozott kiállítási ketrecparkja is. Viszont folytatódott a sorozat, minden évben volt kiállítás, sőt nemzetközi kiállítás. Intertau, majd később Európa kiállításokon vettek részt.

     Szabó Béla érdeme a túlélési stratégia. Soha nem volt ilyen kevés tagja az egyesületnek, mint ebben az időben. Kevés ajánlott program miatt a tagság szétszéledt. Kapcsolatot az országos szövetséggel viszont ápolta nem szakadt meg.

     Bajor István fő célkitűzése valamilyen szintről közös erővel, az újjáépítés, a hagyományok ápolása, folytatása, az idős tagjaink megbecsülése. Taglétszám újra közelít a régihez, 2013-ban 12 új tag lépett be.Öt szakosztály: galamb, baromfi, díszmadár, nyúl és protokoll szakosztály működik újra.Országos és nemzetközi programok egymást érik. Tojáskiállítások, ifjúsági kiállítások és nyári találkozók bevezetésére került sor.Erre az időszakra esik az 85. ünnepi, nemzetközi kiállítás, minden idők eddigi legnagyobb rendezvénye.

                                                                                                                                                                                                            Bajor István